Honnan ered Zágráb neve

Honnan ered Zágráb neve

A legtöbb látogató Horvátország fővárosának megtekintését a Josip Jelačić bán központi terén kezdi el. Az egész teret uralja a nagyhatalmú bán déli irányba néző szobra, közelről hallatszik a legismertebb zágrábi piac nyüzsgése, a tér keleti részén helyezkedik el a híres zágrábi Manduševac szökőkút.

 

Épp ez a forrás, amely a nyári hőségben felfrissülést hoz, és a középiskola érettségiző diákjainak arra szolgál, hogy beugorjanak a hideg vízbe, s egyben a felnőttek világába, sok legendának ad helyszínt. Ezek közül az egyik legenda szerint, épp Manduševac volt, aki lelket lehelt Zágrábba, és róla kapta a nevét is.

Mint minden legenda, úgy kezdődik, hogy volt egyszer régen…

A zágrábi boldogság forrása

A népi hagyomány szerint a mai Zágráb területén valaha nagy pusztaság volt, ahol aszály uralkodott. Egy nagy hadvezér, aki épp erre haladt el, kifáradt szomjazó katonáival, megállt egy helyen, és beledöfte a kardját a száraz, felrepedezett, aszály sújtotta földbe, amelyből egyszerre víz serkent fel.

 

A legenda arról is szól, hogy akkor ott volt egy szépséges leányzó, Magdaléna, (röviden Manda), akinek a szomjas hadvezér ezt mondta: „ Lelkecském,  Mando, merjél  (horvátul zagrabi) vizet.” Az életmentő forrás, Manduševac neve a Manda név és a „duša” (lélek) szó kombinációjával jött létre, a kialakuló város neve pedig a „zagrabi” (merjél) szóból ered.

 

A vastag városfal tövében elhelyezkedő vízforrás évszázadokon keresztül látta el vízzel a várost, és nagyon szomorúak voltak a zágrábiak, amikor 1898-ban a Josip Jelačić bán terét átépítették és a forrást beföldelték. Csak 88 évvel később, a leghíresebb zágrábi tér újabb átépítése során, a zágrábiak nagy örömére, a Manduševac forrást visszaállították, szökőkút formájában, jól látható helyre. Azóta számos turista és a város lakói élvezik a város lelkének csobogását, amely mellett jól esik a pihenés és közben innen láthatóak a katedrális hatalmas tornyai is.